18. rész (:
/A tengerparton, reggel/
-Jó reggelt, Életem!-keltett James.
-Ó, szia!-köszöntöttem egy puszival.
-Mit kérsz reggelire?
-Lepj meg ;))-mondtam, mire ő kiment.
-Visszatértem!-mondta egy szendviccsel a kezében.
-Miért csak egyet hoztál? Te nem eszel?
-Dehogy nem ;) Együtt eszünk egyet :DD-mondta.
-Akkor engedd meg, hogy hozzak magamnak egy szendvicset...-mondtam, majd távoztam a sátorból. Nem vagyok oda az "együtt esszük" dologért.. Mikor visszatértem mosolyogva fogadott. Épp a pólóját készült átvenni.
-Ó, ha mondtad volna, kint maradok. Már itt sem vagyok!
-Jajj már, cica!! Maradj ;))
Szemeim ellegeltek szálkásra gyúrt, izmos testén.
-Baby, tudom, hogy tetszik, amit látsz...-mondta a tőle megszokott cuki egoizmusával.
-El sem tudod képzelni...-mondtam neki teljesen elpirult arccal, és egy puszit nyomtam a hasa közepére. Majd ráfeküdtem, és visszaaludtunk. A többiek próbáltak minket felkelteni. Mindenhogyan. de hiába. Délután 1-ig aludtunk!! És a végén, még -szokásomhoz híven- én kiabáltam le őket, hogy miért nem ébresztettek. Na de sebaj. Délután az egész csapat fagyizni ment. Mindenkiét a párja fizette, igazi lovag módjára. Utána visszamentünk, és tábortűz mellett felelsz, vagy mersz játéot játszottunk. Volt ott minden. Bogár evészet, Tengervíz ivászat, minden, amit el lehet képzelni. Nagyon jókat nevettünk. Majd este megint visszament mindenki a saját sátrába.
-Mit szeretnél csinálni?-kérdeztem James-t.
-Jaj, ha te azt tudnád, hogy mire készülök...-felelte kíváncsivá téve engem.
-Mond már!!!
-Ugye... ma vagyunk egy hónapja együtt... és én...
-És te?...
-Írtam neked egy dalt.
-Juuj, de édes vagy *-*, de én nem készültem neked semmivel... :$
-Nem baj édes ;) Elég az, hogy vagy nekem.
Egy gyönyörű dalt énekelt, a méggyönyörűbb hangjával. A többiek kint titokban hallgatták. Nagyon jól telt ez a nap.
/A következő részben: Bármi megtörténhet! ;)/