20. rész (:
/Visszaértek Palm-woods-ba/
-Szóval.... adjam neki a telefont, anya?-kérdeztem megint, mivel előzőleg nem válaszolt.
-Igen.-nyögte ki sírás közepette...
-Carlos...!-szóltam neki, mivel nem akartam, hogy mindenki hallja, hogy mit beszélnek.- Anya szeretne beszélni veled..-majd átnyújtottam neki a telefont, és visszamentem a többiekhez, hogy nyugodtan meszélgessenek.
*Telefon beszélgetés*
-Szia Carlitos...-mondta a nő sírva.
-Szia..-mondta Carlos szomorú hangog, mert már a torkát folytogatta a sírás, de visszatartotta.-Mit akarsz tőlem?
-Hogy vagy fiacskám?...
-Nem vagyok a fiad!!!...
-De az vagy. Susy-t elfogadtad a húgodként?...
-El. Ő legalább jófej....-mondta a fiú úgy, hogy már a könnyei kigördültek arcán.
-És hogy vagy?-érdeklődött anyjuk.
-Jól... És te?.... Anya?....-kérdezte a Bátyám mosollyal az arcán.
-Anyának hívtál?
-Igen. Mikor látogatsz meg minket?
-Nem tudom. Sok a munkám, de mihamarabb.
-Jól van. Visszaadom Susykát.-mondta, majd elköszöntek egymástól. Susy is elköszönt anyjától, majd faggatni kezde Carlost:
-Na mi volt?
-Kibékültünk.
-Dejóó :)) Akkor már csak apával kéne kibékíteni...
-Igen. Már van is egy tervem!!
/A terv legyen a jövő titka ;) A következő részben még nem fog kiderülni./