Egy felejthetetlen éjszaka
- Jó, jó. Hazaértünk, le is fogok lépni.- jekentettem ki, és így is tettem. Összeszedtem magam, és lementem barátomhoz. Bekopogtam, majd mivel senki sem nyitott ajtót beléptem.- Hahó! James?!- próbáltam szólni, mire megláttam egy lapot, amire az volt írva: "Marcsi, kövesd a rózsaszírmokat, és megtudod, hol vagyok!". Hát oké.. Elkezdtem menni a szirmok után. Olyan romantikus volt... Mikor oda értem, nem kicsit csodálkoztam el. James szobájába vezettek a színes, bársonyos virág szirmai.
- Szia, Mary. Tetszik?- kérdezte a legdögösebb hangján. Azt hittem elájulok.
- Imádom!- nyögtem ki zavarom közepette.- De téged jobban.
- Én is szeretlek. Szerintem tudod, mit szeretnék csinálni ma este.
- Hmm, van sejtésem.- majd odamentem hozzá, és megcsókoltam. Volt egy kicsit több is.. Kicsit... az enyhe kifejezés. Reggel úgy ébredtem, hogy James nem volt mellettem. Már megint ezt játssza.. "Kövesd az illatot, és megtudod, merre vagyok." Hmm.. ez már legalább rímel is. De olyan édes! Kimentem, átöleltem.
- Királylány, remélem szereted az omlettet, mert azt csinltam neked.
- Juuj, az egyik kedvencem.
- Akkor örülök. Gyere, üljünk le.
- Basszus, James.. Szédülök..
- Gyere, karolj belém, negogy elájulj.
- Ugye este védekeztünk?
- Őmm... azt hiszem. Vagyis eddig azt hittem..
- Csak nem?... Terhes lennék? Vegyünk egy tesztet.
- Te maradj nyugodtan, én megveszem.- mondta, s már el is ment. Tíz perc múlva itthon is volt. Elvégeztük a terhességi tesztet, és azt mutatta, hogy............