Gyere vissza!!!
Hezza vállára hajtottam fejem, s aludni próbáltam, de gondolataim ismét csak pihenni engedtek. Szűk két óra múlva már rég nem látott házunk előtt álltam, majd egy határozott mozdulattal kinyitottam az ajtót.
-Sziasztok!- köszöntöttem rég nem látott szüleimet.
- Szia! Vártunk már! Gyere, egyél. Milyen vékony lettél....- kezdte anya.
- Köszi, de nem kérek most. Inkább felmegyek pihenni. Holnap kipakolok.
- Rendben. Szaladj- mondta apa. Elmentem a szobámba, és bekapcsoltam laptopomat. és felmentem Skype-ra, mert tudtam, hogy Logan addig nem nyugszik, míg aztg nem tudja, hogy otthon vagyok épségben, így rá is csörögtem, de szerencsétlenségemre James vette fel.
- Szia, Marcsi. Minden rendben?- kérdezte aggódva.
- Logan hol van?- feleltem kérdéssel, mintha nem is hallottam volna, mit kérdez.
- Felvételen. Mary, beszélnünk kell!
- Nekünk nincs mit megbeszélnünk! Nem szeretsz, megértem. De legalább mond a szemembe!
- Én nem szeretlek. HANEM IMÁDLAK!!!
- James, én is szeretlek, de már nem tudok benned megbízni, nem tudlak olyan feltétlenül szeretni, mint régen.
- Gyere vissza, és adj méegy esélyt!!
- Hát..... Nem tudom. Meg kell beszélnem Logannel. Amint hazaért, hívjon fel. Szia.
_ Szia!- köszönt el, és letettem a chatet.