Készülődjünk!!
Luca persze az elejétől fogva hallotta a beszélgetést...
L: Mi volt ez a királylány, meg mit tudom én, milyen duma?!- faggatott röhögve Luca.
M: Honnan tudjam?.. Régen szerettem. És? Annak vége, de menjünk vissza hozzánk!- menet közben elugrottunk fagyizni, de így is csak 10 perc volt a hazaút. - Na itt vagyunk. Elmegyek zuhanyozni, te készítsd ki légyszi a cipőmet...!
L: Számíthatsz rám! Na de nyomás!- és meglökte a hátam, hogy haladjak.
M: Ne lökdöss már!! Megyek is.!!- és bementem a fürdőbe készülődni. Negyed órát áztattam magam a kellemes melegvíz alatt, és mint aki teljesen friss, jöttem ki alóla. Bementem a szobába, kiküldtem Lucát, hogy fel tudjak öltözni. Beleugrottam a ruciba és a cipőmbe. Nemsokára teljes kékségben álltam Luca előtt.
L: Gyönyörű vagy, de a hajad még mindig kész káosz...
M: Tudom.. Segítesz?...- néztem rá kiskutya szemekkel.
L: Yep. Na ülj le.- olyan húsz perc alatt egy csodát varázsolt belőle:
Egyszerűen csodás lett.
M: Mindjárt indul a busz..!
L: Akkor buszmegálló, indulás! Én is bekísérlek, de mi máshova megyünk Logannal.
M: Tehát nektek is jó estétek lesz- mosolyodtam el, és elindultunk. Két perc alatt leértünk, és egy öt percen belül már a buszon ültünk.- Izgulok..- pirultam el.
L: Mitől?... Szeretitek egymást....
M: Hát... igen, de....
L: Mi de?
M: Bence... Ez mi?... Szeretne?...
L: Nem hiszem, csak húzni akarta az agya. majd beszélek vele.- és még sokat-sokat beszélgettünk, de idő közben beértünk Bajára.